Krausz Palota története

  • A stúdióink a Krausz Palotában, Budapest szívében, a világörökség részét képező 6. kerület Andrássy út 12. szám alatt találhatóak. Az épület Quittner Zsigmond építész tervei alapján épült 1884-ben és a századvég híres alkotóinak mesterművei díszítik. Művészettörténeti igényességgel 2001-ben lett felújítva.

 

Az épület leírása

A műelmékvédelem alatt álló épület egy neoreneszánsz stílusban készült háromhomlokzatos sarokház, két bejárattal és két lépcsőházzal. A földszinti bejárati csarnok falain Lotz Károly freskói láthatóak. A jelenleg az első emeletig üvegtetővel fedett udvaron Donáth Gyula Incselkedők című bronz kútszobra áll, továbbá szintén a mester alkotásai a hűséget, szerelmet, gazdagságot, békét és munkát megformázó külső homlokzati szoborcsoportok. Az ornamentális szobrászati munkákat a kor ismert épületszobrásza, Oppenheimer Ignác készítette. A belső, emeleti termek gazdagon díszítettek, több terem falát a mai napig faburkolat vagy színes kárpit burkolja. Az egykor bérpalotaként funkcionáló épület a harmadik emeleti díszes szoborpárokkal, a rusztikus lábazattal és a hangsúlyos bejárattal az arra járók számára is igazi látványosság. A palota homlokzatán allegorikus szobrok, illetve kompozíciók láthatók, amelyek a homlokzat két oldalán szimmetrikusan helyezkednek el.

Az első emeletnél lunettában az 'Éden és a Heroikus', illetve a 'Római és a Modern' allegóriája látható. A harmadik emelet magasságában (szemből nézve bal oldalon) a 'Hűség és a Szerelem', a 'Vendégszeretet és a Gazdagság', valamint (jobbra) az 'Egyetértés és az Erő', illetve a 'Béke és a Munka' szoborpárjai, mint a polgári erények mementói állnak.


 

Az épület története

A Krausz Palota Megyeri Krausz Lajos (1843-1907) részére készült, aki pályafutását apja bérelt kis szeszgyárának igazgatójaként kezdte, majd bekapcsolódott a kor nagy üzletébe, a gabonaiparba. Ő építette fel Pest egyik legnagyobb malmát, a Soroksári úti óriási Gizella-malmot.  Az ingatlan 1920-ig volt a Krausz családé, majd a Budapesti Kereskedelmi Testület tulajdonába került.

Megyeri Krausz Lajos (1843-1907)

 

A ház földszintjén működött egykor a Piccadilly kávéház és a Korona Kávéház.

 1898-ban költözött be a Garai Ármin (1860-1924) vezette „Szalon Kávéház”, amelyet 1911-ben vett át tőle Goldhammer József (1856-1912) magánzó. A feketéző 1912-től 1914-es csődjéig „Piccadilly” néven futott tovább, majd 1922-től 1930-ig szintén ezekben a termekben működött a „Magyar Korona” kávéház. (Hasonló névvel 1783-tól már működött egy ilyen nevű intézmény a Váci utca 14. szám alatti Balla-bérházban.) Az Andrássy úti kávéház Osvát Ernő (1877-1929) kritikus, író, főszerkesztő kedvelt törzshelye volt. 1925 és 1929 között ténylegesen - de nem hivatalosan- itt szerkesztették a „Nyugat” című kulturális-irodalmi lapot. Ennek tükrében nem meglepő, hogy olyan irodalmi nagyágyúk jártak ide, mint Ady Endre, Ágai Adolf (Porzó), Babits Mihály, Déry Tibor, Füst Milán, Gellért Oszkár, Ignotus, Illyés Gyula, József Attila, Kosztolányi Dezső, Komlós Aladár, Móricz Zsigmond, Németh László, Szenes Erzsi és Radnóti Miklós.